tag:blogger.com,1999:blog-74554977610262006772024-03-05T13:44:13.382+05:30मृण्मयीKanchan Karai's personal blog.Unknownnoreply@blogger.comBlogger52125tag:blogger.com,1999:blog-7455497761026200677.post-45080061335668231142024-02-21T08:12:00.017+05:302024-02-21T14:35:02.971+05:30भाषेवर अतिक्रमण कसे होते?<p align="justify">
काही वर्षांपूर्वी नवी दिल्लीत एका कामासाठी गेले होते. तिथे ‘मुंबईची अधिकृत भाषा कोणती’ असा प्रश्न मला विचारण्यात आला. मी ‘मराठी भाषा’ असं उत्तर दिल्यावर ते लोक चकित झाले.
महाराष्ट्राची राज्यभाषा, आर्थिक राजधानी असे बरेच घटक नंतर सांगितले; पण इतके दिवस मुंबईची भाषा ही हिंदीच असावी आणि काही मूठभर मराठी लोक मुद्दाम आपली मातृभाषा मराठी मुंबईतील लोकांच्या माथी मारण्यासाठी आंदोलने करतात असा त्यांना गैरसमज झाला होता.</p><br />
<p align="justify">भाषेवर अतिक्रमण कसं होत असेल हे लक्षात येतंय?</p></p><br />
<p align="justify">‘आमच्याशी मराठीत बोला’ हे सांगणाऱ्या अमराठी भाषिकांना मुळात तसं सांगणं हे मराठी भाषेवर अतिक्रमण आहे हेच माहित नसतं. त्यांच्या दृष्टीने ते जी भाषा बोलू शकतात, तीच भाषा सगळे बोलत असतात आणि आपण त्यांच्या ह्या गैरसमजाला त्यांच्या भाषेत बोलून खतपाणी घालतो.</p></p><br />
<p align="justify">जोवर दोन मराठी माणसे तिसऱ्या अमराठी भाषिकासमोर एकमेकांशी मराठीत बोलणार नाहीत, तोवर त्या अमराठी भाषिकांना मराठी भाषा ऐकण्याची, समजून घेण्याची, शिकण्याची संधी कशी मिळेल?</p><div class="blogger-post-footer">This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.</div>Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7455497761026200677.post-62799073301467542332023-08-11T21:57:00.014+05:302023-08-11T22:07:10.371+05:30रील आणि शॉर्ट्सचा प्रेरणास्रोत - NasDaily?<br>
<p align="justify">NasDaily चे एक मिनिट लांबीचे व्हिडिओज् हे 'रील्स आणि शॉर्ट्स' व्हिडिओंमागील प्रेरणा आहे, असं मला वाटतं. </p>
<br>
<p align="justify">निरनिराळ्या विषयांवरची माहिती अतिशय रंजक व इंग्लिश कळणाऱ्या जगातल्या प्रत्येक व्यक्तीला कळावी अश्या पद्धतीने आणि मुख्य म्हणजे फक्त एका मिनिटात सांगायची हे काम नास डेलीने केलं.</p><br>
<a href="http://blog.kanchankarai.com/2023/08/nasdaily.html#more"></a><div class="blogger-post-footer">This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.</div>Unknownnoreply@blogger.com0Hiranandani Estate, Thane West, Thane, Maharashtra, India19.2591372 72.9844401-36.557089234460406 2.6719401000000005 75.075363634460416 143.2969401tag:blogger.com,1999:blog-7455497761026200677.post-61109163579694547662023-08-04T11:08:00.002+05:302023-08-04T11:12:30.107+05:30प्राण्यांची भाषा आपल्याला समजती तर?<p align="justify">वीर! काळा लॅब्रॅडोर कुत्रा. आईच्या बिल्डिंगमध्ये पहिल्या माळ्यावर रहायचा. रोज आईकडे जाताना-येताना बहुतेक वेळेस त्याच्याशी संध्याकाळी गाठ पडायची. नेहमी स्वत:हून फार जवळ यायचा नाही पण शेपूट हलवून ओळख दाखवायचा.
</p><a href="http://blog.kanchankarai.com/2023/08/animals-communicate.html#more"></a><div class="blogger-post-footer">This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.</div>Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7455497761026200677.post-26882453634290550672023-02-27T11:19:00.000+05:302023-02-27T11:19:04.407+05:30हल्ली स्त्रिया चेहऱ्याला काय लावतात?<div align="justify">हल्ली स्त्रिया चेहऱ्याला काय लावतात? असं काय करतात चेहऱ्यावर की त्यांच्या गालाच्या हाडावरचा भाग टम्म फुगलेला असतो आणि डोळे मात्र त्या फुगीरपणात लपून बारीक आणि तारवटल्यासारखे दिसतात? </div><div align="justify"><br></div><div align="justify">वजन वाढलेलं आहे म्हणावं, तर बाकी शरीर प्रमाणबद्ध असतं पण चेहेऱ्यावरचा विशिष्ट भाग पार डोळ्यांच्या कडांपर्यंत प्रचंड सुजल्यासारखा दिसतो. सुरुवातीला ते पाहिलं की वाटायचं कॉस्मेटिक किंवा प्लास्टिक सर्जरी केलेली असावी पण जेव्हा सर्जरीसारख्या चोचल्यांच्या नादी न लागू शकणाऱ्या पोरी-बाळीसुद्धा ह्याच साच्यातून निघाल्यासारख्या दिसू लागल्या, तेव्हा काळजी वाटू लागली.
</div><a href="http://blog.kanchankarai.com/2023/02/blog-post_27.html#more"></a><div class="blogger-post-footer">This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.</div>Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7455497761026200677.post-54068483619452546172023-02-26T10:15:00.004+05:302023-02-26T10:25:14.001+05:30भयंकर सुंदर मराठी भाषा<div align="justify">पुस्तक: भयंकर सुंदर मराठी भाषा </div><div align="justify">भाषा: मराठी </div><div align="justify">लेखक: दत्तात्रेय दिनकर पुंडे </div><div align="justify">प्रकाशक: मॅजेस्टिक प्रकाशन</div><div align="justify">उपलब्ध: आहे. प्रकाशकांशी संपर्क साधावा. </div><div align="justify">Google search केल्यास अधिक माहिती मिळू शकेल.</div><div align="justify"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjnOmTf0UeU6i-vxPjloygLorTDsjzCLeS_nPSQAwB7pYGQo9CPQzAsfGxP_OgR72yTIn9cUfbJ57I7uYzVJww_c7j0-RRd71_-_81WEmqXEJwA6Re0fyAiRCSXQ79w4pF7OW_mmwTmi0DY3d6DMjo2PbVcPx4u_kzGPJIg1eWzcakkZCPTO1gSPX8" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img alt="" data-original-height="1599" data-original-width="1599" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjnOmTf0UeU6i-vxPjloygLorTDsjzCLeS_nPSQAwB7pYGQo9CPQzAsfGxP_OgR72yTIn9cUfbJ57I7uYzVJww_c7j0-RRd71_-_81WEmqXEJwA6Re0fyAiRCSXQ79w4pF7OW_mmwTmi0DY3d6DMjo2PbVcPx4u_kzGPJIg1eWzcakkZCPTO1gSPX8" width="240"></a></div></div><a href="http://blog.kanchankarai.com/2023/02/blog-post.html#more"></a><div class="blogger-post-footer">This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.</div>Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7455497761026200677.post-22644871844412885332022-07-03T12:18:00.001+05:302022-07-03T12:23:30.925+05:30व्यावसायिक नीतीमूल्ये ३<div align="justify">
<!--Intellectual Property of Kanchan Karai | URL: www.kanchankarai.com-->
<style>
.example_responsive_1 { width: 320px; height: 100px; }
@media(min-width: 500px) { .example_responsive_1 { width: 468px; height: 60px; } }
@media(min-width: 800px) { .example_responsive_1 { width: 728px; height: 90px; } }
</style>
<center style="text-align: center;"><b>टिका आणि प्रशंस्था तटस्थपणे स्वीकारा</b></center><center style="text-align: center;"><b><br /></b></center>
<center><img src="https://cdn.pixabay.com/photo/2017/10/04/22/38/self-knowledge-2817857_1280.jpg" width="500" /></center><div align="justify"><br /></div>
आपली कुवत आणि आपल्या मर्यादा आपल्याला चांगल्याच ठाऊक असतात. त्यामुळे कोणी आपली स्तुती अगर किंवा टिका करत असेल तर त्यांच्या विधानांमध्ये किती सत्यता आहे ह्याचा तटस्थपणे विचार करा. ही प्रशंसा अथवा टिका करण्यामागे त्यांच्या काय हेतू असू शकेल हे ओळखण्याचा प्रयत्न करा. स्तुती करणारा प्रत्येक जण तुमचा हितचिंतक नसतो आणि टीका करणारा प्रत्येक जण तुमचा शत्रू नसतो.
</div><div class="blogger-post-footer">This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.</div>Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7455497761026200677.post-53207210421016945352022-06-19T10:28:00.001+05:302022-06-19T10:30:00.055+05:30व्यावसायिक नीतीमूल्ये २<div align="justify">
</div><a href="http://blog.kanchankarai.com/2022/06/professional-ethics-2.html#more"></a><div class="blogger-post-footer">This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.</div>Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7455497761026200677.post-68997716431613719032022-06-12T08:23:00.006+05:302022-06-15T23:47:18.012+05:30व्यावसायिक नीतीमूल्ये १<div style="text-align: justify;">
</div><a href="http://blog.kanchankarai.com/2022/06/professional-ethics-1.html#more"></a><div class="blogger-post-footer">This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.</div>Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7455497761026200677.post-46986784323655773392022-06-02T11:40:00.019+05:302022-06-02T12:47:56.486+05:30वाघाच्या एरियात<div align="justify">आज Loksatta ची <a title="बातमीची लिंक" href="https://www.loksatta.com/nagpur/death-of-third-baby-tiger-of-lee-tigress-in-a-series-in-nagpur-know-why-pbs-91-2953293/" target="_blank"><b>ही</b></a> बातमी वाचली आणि आठवलं. </div><div align="justify"><br></div><div align="justify">ह्या ‘ली’ नावाच्या वाघीणीला आणि ‘साहेबराव’ नावाच्या वाघाला २०१८ मध्ये मी प्रत्यक्ष पाहिलं होतं. त्या वेळी ह्या दोघांनाही गोरेवाडा बचाव केंद्रात ठेवलं होतं. सकाळच्या कोवळ्या उन्हात दोघे मस्त पहुडले होते. साहेबराव बराच लांब होता पण ली मात्र अगदी हाताच्या अंतरावर. ली ला ‘शुक शुक’ केल्यावर तिने केवळ जागेवर उठून उभं राहण्याची लीला केली असती तरी माझे पाय लटपटले असते एवढे नक्की पण तरीही मी बिनधास्त उभी होते कारण मध्ये जाळीचं कुंपण होतं.
</div><a href="http://blog.kanchankarai.com/2022/06/pench-wildlife-safari.html#more"></a><div class="blogger-post-footer">This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.</div>Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7455497761026200677.post-67934385409840267182022-05-31T20:08:00.007+05:302022-05-31T21:27:23.771+05:30भाषासूत्र<div style="text-align: justify;">
<p class="MsoNormal"><span lang="HI">मागल्या आठवड्यात ‘भाषासूत्र’ ने शंभरी पूर्ण केली. दैनिक ‘लोकसत्ता’ मध्ये २०२२ च्या जानेवारी महिन्यापासून सुरु झालेली ही लेखमालिका अद्यापही सुरु आहे. बहुधा एक वर्षभर ही मालिका चालावी.</span></p><p class="MsoNormal"><span lang="HI"><br></span></p><p class="MsoNormal"><span lang="HI">सोमवार ते शुक्रवार असे पाच दिवस ह्या लेख मालिकेतून प्रसिद्ध होणारे व्याकरण, वाक्प्रचार, अपरिचित शब्द, शब्दांची व्युत्पत्ती, </span><span lang="HI">परभाषेतील शब्दांना मराठी समानार्थी शब्द अश्या मराठी भाषेशी संबंधित विविध विषयांवरील </span><span lang="HI">प्रा. यास्मिन शेख, भानू काळे, </span><span lang="HI">डॉ. निलिमा गुंडी यांच्यासारख्या तज्ज्ञ मंडळींचे लेख आपल्याला वाचता येतील. </span>विशेषत: श्रीमती यास्मिन शेख आणि भानू काळे यांचे लेख आपल्या मराठी व्याकरण, उच्चारांच्या अनेक शंका, गैरसमजांना दूर करतात.</p><p class="MsoNormal"><br></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjKIhr877PZMTymnL8A1CMv2ZkRzjZ8TWwMKAGOx6G_jfKoq1FToWmgTUEXCs9V0PK_FzqMDeF8gmoUc3J3rhWifPYE432C8EyUrBUaeb6X0dm4H9zZzpzhkeyWiPMFLJBVPa00qPsioEyY3Lnc9mlF_8YGIq_1ur-YneQOHh9yoj9qvTmFjWCk2yY" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img alt="" data-original-height="379" data-original-width="1070" height="226" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/a/AVvXsEjKIhr877PZMTymnL8A1CMv2ZkRzjZ8TWwMKAGOx6G_jfKoq1FToWmgTUEXCs9V0PK_FzqMDeF8gmoUc3J3rhWifPYE432C8EyUrBUaeb6X0dm4H9zZzpzhkeyWiPMFLJBVPa00qPsioEyY3Lnc9mlF_8YGIq_1ur-YneQOHh9yoj9qvTmFjWCk2yY=w640-h226" width="640"></a></div><br></div><a href="http://blog.kanchankarai.com/2022/05/bhashasutra-marathi-language.html#more"></a><div class="blogger-post-footer">This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.</div>Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7455497761026200677.post-32679113364840607172022-05-28T09:15:00.007+05:302022-05-28T09:23:18.154+05:30तुम्ही वाचाल का?<div align="justify">
<center><div style="text-align: justify;">पूर्वी असा एक प्रकार असायचा कि तुम्ही वर्तमानपत्रातील एखादी बातमी शेअर केलीत कि तुम्हाला सांगण्यात यायचं - "वर्तमानपत्रात प्रकाशित झाली किंवा वृत्तवाहिनीवर दाखवली गेली <span style="text-align: left;">म्हणजे ती बातमी पूर्ण खरी असेलच असं नाही. समोर आलेल्या प्रत्येक सत्याला निरनिराळे पैलू असतात. तेही आपण अभ्यासले पाहिजेत." ते खरंही होतं. अनुभवाअंती ते पटलं होतं.</span></div><div style="text-align: justify;"><span style="text-align: left;"><br></span></div><div style="text-align: justify;">आता त्याच्याच जोडीला असं म्हणावंसं वाटतं कि आपल्या आवडत्या, आपण फॉलो करत असलेल्या किंवा आपलं श्रद्धास्थान असलेल्या व्यक्तीने सोशल मिडीयावर एखाद्या गोष्टीबद्दल मत मांडलं तर ते सार्वजनिकरित्या Share करण्यापूर्वी त्यात किती तथ्य आहे, सत्याचा अंश कितपत आहे हे आपण स्वत: पडताळून Share केलं तर अनेक गैरसमज परस्पर टाळता येतील. ‘रेडीमेड’ माहिती मिळविण्यापेक्षा स्वत: शोधाशोध केल्यामुळे एका चौकटीबद्ध मतापलिकडे आणखी बऱ्याच गोष्टी जाणून घेता येतात. शिवाय, ज्यांनी चुकीची माहिती मूलत: Share केली त्या आपल्या ‘सेलिब्रिटी’लाही संभाव्य Trolling पासून वाचवता येईल.</div></center></div><a href="http://blog.kanchankarai.com/2022/05/tumhi-vachal-ka.html#more"></a><div class="blogger-post-footer">This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.</div>Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7455497761026200677.post-26194407544080025532022-05-08T17:25:00.001+05:302022-05-08T17:25:05.898+05:30कबूतर भाग २<div align="justify">कबुतराएवढा दुसरा नमुनेदार पक्षी आख्ख्या जगात नसेल. ह्याला उपजत दिशा ज्ञान असल्यामुळे पूर्वी ह्याचा पोस्टमनसारखा वापर केला जायचा आणि हल्ली खिडकीचं एक फळकूट बंद असेल तर बाजूच्या उघड्या जागेतून बाहेर पडावं एवढं साध कळत नाही त्याला. घरमाश्या, मधमाश्या बिनधास्त कुठूनही येतात, कुठूनही जातात. हे येडं बसतं तिथेच फडफड करत. <br />
<br />
<center><img src="https://cdn.pixabay.com/photo/2018/03/28/11/52/pigeons-3268990_1280.jpg" width="600"></center>
<br />अंडी घालण्याची वेळ झाली कि मात्र घरमालकाला न जुमानता रोजच्या रोज काड्यांचा ढिग करतील. आपण तो कचरा उडवावा, ह्यांनी नव्याने तो करावा. हा खेळ अनेक दिवस चालतो.<br />
<br />आपल्याला असं वाटत राहातं कि हा पक्षी बिनडोकच असावा पण नाही, पाणी पिण्यासाठी भांडं भरुन ठेवलं तर मात्र साहेब भाव खात, लचकत, मुरडत येतात. ‘कोणी पाहिलं तर नाही ना मला’ सारखा आव आणत हळूच खिडकीतून डोकावून बघतात. मग अगदी सहजच लक्ष गेल्यासारखं "अगंबाई, पाणी वाटतं" ह्या थाटात त्या भांड्यात डोकावून बघतात आणि मग ‘आज द्यावाच ह्यांना सन्मान’ असं मनाशी ठरवल्याप्रमाणे टुप्कन त्या भांड्यावर चढून दोनदा चोच बुडवणार आणि भुर्रकन उडून जाणार.<br />
<!--Intellectual Property of Kanchan Karai | URL: www.kanchankarai.com-->
<br />
<a href="http://blog.kanchankarai.com/2017/05/blog-post_30.html"><b>कबूतर भाग १</b></a></div><div class="blogger-post-footer">This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.</div>Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7455497761026200677.post-37643785548023390682021-11-23T23:30:00.007+05:302021-11-24T13:49:40.255+05:30तिची ओळख<div align="justify">ती... आजवर तिला गृहिणी, हाऊसवाईफ ह्याच नावांनी ओळखलं गेलं. तिच्या कौशल्य मान्य करुनही ते तिची ओळख आहे ह्याची घरच्यांना दखलच घ्यावीशी वाटली नाही. तिनेही त्याचं वावगं मानलेलं नाही...<br>
<br>
...आणि आज परदेशात एक अनोळखी माणूस तिच्याबद्दल दोन वाक्यांत जाणून घेऊन तिला तिची ओळख सांगतो. <br>
</div><a href="http://blog.kanchankarai.com/2021/11/her-identity.html#more"></a><div class="blogger-post-footer">This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.</div>Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7455497761026200677.post-74896065205008745672020-06-16T08:57:00.016+05:302022-06-04T15:02:41.216+05:30आत्महत्या करणारा खरंच भेकड असतो का?<div align="justify">
</div><a href="http://blog.kanchankarai.com/2020/06/is-a-suicidal-person-really-a-coward.html#more"></a><div class="blogger-post-footer">This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.</div>Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7455497761026200677.post-22114582629219648732020-05-14T20:15:00.005+05:302021-11-16T08:15:18.519+05:30चेकमेट<div style="text-align: justify;">
</div><a href="http://blog.kanchankarai.com/2020/05/blog-post.html#more"></a><div class="blogger-post-footer">This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.</div>Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7455497761026200677.post-36531968618722060822019-12-08T21:34:00.001+05:302021-11-16T08:15:33.579+05:30विश्वास<div align="justify">टि.व्ही.वर दुपारी पाहिलेल्या एका प्रादेशिक चित्रपटाची ही कथा. बंगाली चित्रपट. नाव आठवत नाही. <br>
<br>
एक छोटासा मुलगा. त्याला आई असते, बाबा नसतात. गावापुढे लागणारं जंगल ओलांडून तो दुसऱ्या गावात शाळेत जायला तयार होत असतो. पण त्याला जंगलातून जाण्याची भिती वाटत असते. त्याची आई त्याला म्हणते, "काळजी करू नकोस, कृष्ण भेटेल रानात. तो शाळेपर्यंत सोबत करेल तुला." आईच्या तेवढ्या आश्वासनावर हा छोटू विश्वास ठेवून रानाचा रस्ता धरतो. पण काय आश्चर्य! रानात खरोखरच त्याला एक त्याच्या वयाचा सवंगडी भेटतो. कृष्णच असतं त्याचं नाव.<br>
</div><a href="http://blog.kanchankarai.com/2019/12/trust.html#more"></a><div class="blogger-post-footer">This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.</div>Unknownnoreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-7455497761026200677.post-54822362183440915952019-09-13T09:46:00.001+05:302021-11-16T08:37:44.477+05:30माझा समज आणि सत्य<div align="justify">काल मला कुणीतरी सांगितलं कि "जरी तू (म्हणजे मी) सूर्य उगवतो आणि मावळतो असं म्हणत असलीस तरी:<br />
१) पृथ्वी स्वत:भोवती फिरता, फिरता सूर्याभोवती प्रदक्षिणा घालते.<br />
२) सूर्य हा स्वयंप्रकाशित तारा आहे. <br />
३) चंद्र हा पृथ्वीचा उपग्रह असून तो पृथ्वीभोवती प्रदक्षिणा घालतो.<br />
४) पृथ्वी आणि चंद्रांच्या प्रदक्षिणांच्या वेगामुळे पृथ्वीवरून चंद्राची केवळ एकच बाजू मानवाला दिसत असते.<br />
<!-more-><!--Intellectual Property of Kanchan Karai | URL: www.kanchankarai.com--> <br />
५) चंद्राला स्वतःचा प्रकाश नाही; तर तो सूर्याचा प्रकाश परावर्तित करतो.<br />
६) सूर्यग्रहण असतं तसंच चंद्रग्रहण सुद्धा असतं आणि पृथ्वीला ग्रहण लागत नसलं तरी सूर्य-चंद्र ग्रहणं पृथ्वीवरून पाहता येतात पण पाहताना चुकीच्या पद्धतीने पाहिल्यास आपल्या तब्येतीला भारी पडू शकतं."<br />
<br />
आणि म्हणे, ही सर्व सप्रमाण सिद्ध झालेली सत्यं आहेत. <br />
<br />
बाप्प्रे! काय, काय भयानक सांगतात ना लोक! " the earth revolves around me" ह्या माझ्या समजाचं काय होणार आता?<br />
<br />
<center><img src="https://pics.me.me/breaking-news-the-earth-revolves-around-the-sun-this-may-4141422.png" width="450"></center><br />
https://tinyurl.com/my-perception-and-the-truth<br />
</div><div class="blogger-post-footer">This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.</div>Unknownnoreply@blogger.com0Winnipeg, MB, Canada49.895136 -97.13837439999997549.5675315 -97.783821399999979 50.2227405 -96.492927399999971tag:blogger.com,1999:blog-7455497761026200677.post-25559113601226102019-09-05T10:58:00.000+05:302021-11-16T08:15:43.671+05:30फ्रेडी मर्क्युरी - द लेजिंड<div align="justify">Happy birthday, Darling.<br>
<br>
फ्रेडीचा हा मला सर्वात जास्त आवडलेला फोटो. लोकांसमोर त्याची प्रतिमा खूप भडक, उत्साही होती. त्याच्या खासगी आयुष्यात तो लाजाळू, मितभाषी होता. हे सगळे परिस्थितीनुरूप झालेले बदल पण प्रत्यक्ष फ्रेडी कसा होता? मला असं वाटतं कि त्याचं प्रतिबिंब ह्या फोटोत उमटतं - नवीन जाणून घ्यायला उत्सुक, निरागस आणि आशावादी. <br>
<br>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiaQG1Jr3_3JBr6d4rKkgpxLm8Arf5FDtdbLpjfIxrsDIIz1RdIp_rmSDVkfsdYEwApp6cDLhF3N1X2_Q8n6iH6xLnxf3hT0zbauCqmT3dHjvD7aF4dSb-IybKETqLYnXSjL7OL4IrYc8QT/s1600/50c961cc24a4660ffdc5aecb3bc0840c.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="282" data-original-width="282" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiaQG1Jr3_3JBr6d4rKkgpxLm8Arf5FDtdbLpjfIxrsDIIz1RdIp_rmSDVkfsdYEwApp6cDLhF3N1X2_Q8n6iH6xLnxf3hT0zbauCqmT3dHjvD7aF4dSb-IybKETqLYnXSjL7OL4IrYc8QT/s320/50c961cc24a4660ffdc5aecb3bc0840c.jpg" width="320"></a></div><br>
त्याचे निरागस भाव त्याने लिहिलेल्या गाण्यांमधूनही जाणवतात. तो प्रसिद्ध होताच पण त्याच्या आयुष्यावर आधारित - बोहिमियन ऱ्हॅप्सोडी (Bohemian Rhapsody) चित्रपटामुळे तो आणखी बऱ्याच जणांना माहित झाला.सत्यकथा किंवा पुस्तकावर बेतलेल्या चित्रपटांच्या बाबतीत नेहमी होतं तेच याही चित्रपटाच्या बाबतीत झालं. फ्रेडीच्या आयुष्यात घडलेली प्रचंड उलथापालथ दीड तासाच्या चित्रपटात उलट-सुलट संदर्भ लावून दाखवल्यामुळे फ्रेडी खरंच असा सिनेमात दाखवला तसा उद्धट, वाया गेलेला होता कि काय, असं वाटत राहातं. यूट्यूबवर असलेले फ्रेडीचेअसंख्य व्हिडिओज ह्या समजूतीला छेद देतात हा भाग निराळा.<br>
</div><a href="http://blog.kanchankarai.com/2019/09/freddie-mercury-the-legend.html#more"></a><div class="blogger-post-footer">This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.</div>Unknownnoreply@blogger.com0607/C, Khareghat Rd, Dadar Parsi Colony, Parsee Colony, Dadar, Mumbai, Maharashtra 400014, India19.0200607 72.85028439999996419.019122699999997 72.849023899999963 19.0209987 72.851544899999965tag:blogger.com,1999:blog-7455497761026200677.post-27431006203976556332018-12-27T18:15:00.000+05:302021-11-18T08:26:35.735+05:30Blog20181227615<p dir="ltr">तिकिटांच्या रांगेत माझ्या पुढेच उभा होता तो. खांद्यावर एक जड पिशवी आणि तिच्या दुप्पट वजन असलेली एक पिशवी पायांजवळ ठेवून त्याने तिकीट घेतलं आणि निघून गेला. नंतर माझं लक्ष गेलं नाही पण पुदुसऱ्या प्लॅटफॉर्मवर जाण्यासाठी जिने चढत असताना तो पुन्हा दिसला. तेव्हा लक्षात आलं कि तो एका पायाने अधू होता. त्याला मदत करावीशी इच्छा होती पण ज्या जिद्दीने तो खांद्यावरची पिशवी सांभाळता, सांभाळता प्रत्येक दोन पायऱ्यांवर थांबून हातातली जड पिशवी पुढे नेत होता ते पाहून त्याच्या कष्टाचं श्रेय वाटून घेणं पटलं नाही.</p>
<p dir="ltr">त्याच्या बाजूने मी पुढे जाणार इतक्यात तो थांबला. कमरेवर हात ठेवून त्याने श्वास घेतला. मग शांतपणे पँटच्या मागच्या खिशातून बटवा काढला आणि त्यातून सुट्टे पैसे काढून त्याने जिन्यावर बसलेल्या एका बाबांना दिले. तेही पायाने अधू होते.</p>
<p dir="ltr">कुणाचा संघर्ष काय असतो, त्यातल्या वेदना काय असतात हे समजून घेण्यासाठी फार काही माहीत असावं लागत नाही. आपल्यासारखाच माणूस असतो दुसराही, एवढं कळलं तरी पुरे असतं.</p>
<div class="blogger-post-footer">This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.</div>Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7455497761026200677.post-65750449541568436902018-11-19T14:30:00.002+05:302021-11-19T09:44:25.132+05:30जागतिक पुरूष दिनाच्या हार्दिक शुभेच्छा!<div align="justify">पुरूषांनाही दु:ख असतात आणि बरेचसे पुरूष ते बोलून दाखवत नाहीत. हे खरं आहे. बायकांचे अश्रू उघड दिसतात; पुरुषांचे दिसत नाहीत. <br>
<br>
बऱ्याच पुरुषांना साधा चहा करता येत नसतो पण त्याच पुरूषांना, त्याच पुरूषी अहंकारामुळे चारचौघात धड व्यक्तही होता येत नसतं. वरकरणी गोठलेली नदी आतून अव्याहत वहात असते, तसेच तेही वरकरणी निर्विकार दिसत आतल्या आत स्वत:शीच व्यक्त होत राहतात. <br>
</div><a href="http://blog.kanchankarai.com/2018/11/happy-mens-day.html#more"></a><div class="blogger-post-footer">This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.</div>Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7455497761026200677.post-33484433980618195302018-07-07T11:21:00.005+05:302021-11-16T08:17:23.940+05:30अभिमानही सोयिस्कर असतो का?<div align="justify">महाराजांना देव समजावं कि नाही हा ज्याचा त्याचा प्रश्न आहे पण ज्यांना असं वाटतं कि मेघडंबरीत बसून फोटो काढण्यात काहीही गैर नाही, त्यांनी आजपासून आपल्या कार्यालयामध्ये कुणालाही आपल्या अधिकाराच्या खुर्चीच्या आसपास खुशाल रेंगाळू द्यावं, फोटो काढू द्यावेत. बघा, जमतं का?<br>
<br>
ह्यावर बऱ्याच निरनिराळ्या प्रतिक्रियांनी फाटे फुटू शकतात - स्मारक, पुतळ्याची जागा, मूळ जागा, किल्यांचं जतन इ. इ. पण वस्तूस्थिती काय सांगते? आज तिथे शिवछत्रपतींचा सिंहासन विराजित पुतळा आहे आणि त्याच्या भोवती सिंहासनाची शोभा वृद्धिंगत करणारी मेघडंबरी बांधली आहे.<br>
<br>
देवळांचं सोडा, आपल्या राहत्या घरासमोर चार फूट जागा वाढवून आपण खाजगी बाल्कनी केली तर तिथे लोकाचं सामान आपण ठेवू का? आपल्याला जर मन इतकं मोठं करता येत नसेल तर महाराजांच्या महाराष्ट्रात त्यांच्याविषयी आदरभाव व्यक्त करणारी काही स्थानं आपणच निर्माण केली असतील तर त्याचा मान आपण नाही राखायचा तर काय कोणी?<br>
</div><a href="http://blog.kanchankarai.com/2018/07/blog-post_7.html#more"></a><div class="blogger-post-footer">This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.</div>Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7455497761026200677.post-8000990363214886202018-07-02T11:15:00.000+05:302021-11-16T08:18:41.735+05:30अंदमान पर्व<div align="justify">’अंदमानातील काळ्या पाण्याची कठोर शिक्षा’ हे शब्द वाचणं, त्याबद्दल ऐकणं आणि प्रत्यक्षात तो अनुभव घेणं ह्यात केवढं अंतर आहे ते काल डॉ. सत्चिदानंद शेवडे आणि त्यांचे सुपुत्र वैद्य परिक्षीत शेवडे यांचे ’अंदमान पर्व’ ह्या विषयावरील व्याख्यान ऐकल्यावर कळले. पिता, पुत्रांनी काल प्रथमच एकाच मंचावरून एकाच वेळी अंदमान पर्व उलगडून दाखवले. काल ह्या दोन व्याख्यात्यांसोबतच डॉ. सत्चिदानंद शेवडे यांचे पिताश्री, ज्येष्ठ प्रवचनकार भारताचार्य डॉ. सु.ग. शेवडे ह्यांच्या प्रारंभिक भाषणामुळे पिता-पुत्र-नातू अश्या तीन्ही पिढ्या एकाच मंचावर पाहण्याचे भाग्य लाभले.<br>
</div><a href="http://blog.kanchankarai.com/2018/07/blog-post.html#more"></a><div class="blogger-post-footer">This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.</div>Unknownnoreply@blogger.com0Swatantryaveer Savarkar Rashtriya Smarak, Swatantrya Veer Savarkar Rastriya Smarak, Shivaji Park,, Besides Mayors Bungalow, 252, Swatantrya Veer Sawarkar Marg, Dadar West, Prabhadevi, Mumbai, Maharashtra 400028, India19.0283723 72.8368825-10.4756377 31.528288500000002 48.5323823 114.1454765tag:blogger.com,1999:blog-7455497761026200677.post-83943538846465979572018-06-07T10:34:00.000+05:302021-11-16T08:18:45.829+05:30जगणे सोशल, मरणे सोशल<div align="justify"><a href="http://blog.kanchankarai.com/2018/06/live-social-die-social-hn.html">जीना सोशल, मरना सोशल - हिंदी अनुवाद</a><br />
<br />
<a href="http://blog.kanchankarai.com/2018/06/live-social-die-social-en.html">Live social, Die social - In English</a><br />
<br />
सोशल मिडीयावर, खासकरून Whatsapp वर अनेक जण संदेश अदलाबदलीचा खेळ खेळतात. म्हणजे आपण एक संदेश पाठवला कि तो न वाचता लगेच त्याच्या बदल्यात आपल्याला दुसरा मेसेज पाठवतात. आपण काय संदेश पाठवलाय, त्यात पोटतिडकिने काही महत्त्वाचं लिहिलेलं असू शकतं ह्याची दखलह न घेता स्वत:कडे असलेला मेसेज दुसऱ्याकडे घाईघाईने ढकलण्यात धन्यता मानणारा एक वर्ग तयार झालेला आहे.<br />
<!--Intellectual Property of Kanchan Karai | URL: www.kanchankarai.com--> <br />
चव्हाट्यावर होणाऱ्या कुचाळक्या त्या मानाने बऱ्या होत्या असं म्हणावंस वाटतं कारण निदान कुणाला काही दुखलं-खुपलं तर कुणी ना कुणी ताबडतोब मदतीला यायचं. असं परदु:खाबद्दल संवेदना, सहवेदना असण्याचं युग मागेच केव्हातरी संपलं. आताचं युग आहे ते सोशल असण्याचं म्हणजे आपण जिवंत, धडधाकट आहोत एवढी जाणीव करून देण्याचं आहे. त्यासाठी शुभदिवसाचे संदेश पुरेसे होतात. त्यापलिकडे, कदाचित तेही वाचायला वेळ नसतो इतके आपण स्वत:ला जिवंत ठेवण्यात व्यग्र झालो आहोत.<br />
<br />
© कांचन कराई<br />
</div><div class="blogger-post-footer">This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.</div>Unknownnoreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7455497761026200677.post-35274074879489210532018-06-05T09:33:00.000+05:302021-11-16T08:19:06.764+05:30भारतीय जीवनशैली आणि वरातीचं कुतूहल<div align="justify"><a href="http://blog.kanchankarai.com/2018/06/indian-lifestyle-wedding-procession-hn.html">भारतीय जीवनशैली और बारात का कुतूहल - हिंदी अनुवाद</a><br>
<br>
लहानपणी घरासमोरच्या रस्त्यावरून अनेक मिरवणूका जाताना बघितल्या. अयप्प्पाची मिरवणूक, साईबाबांची मिरवणूक, गणेशचतुर्थी आणि अनंतचतुर्दशीची मिरवणूक... एक ना दोन! पण तरीही मला लग्नाच्या वरातीचं कायम कुतूहल वाटत आलं होतं. लग्नाचा थाटमाट केला मग वरात तर हवीच! आपापल्या ऐपतीनुसार लोक डि.जे. वरात, बेंजो वरात, नाहीतर नुसतेच ढोल ताशे लावून लग्नाची वरात काढायचे. मला कायम प्रश्न पडायचा कि लग्न हे आयुष्यातलं सर्वोच्च यश असतं का; नाहीतर अश्या प्रकारे वाजत गाजत वरात आणण्याचं प्रयोज काय असावं?<br>
<br>
<center><img src="https://previews.123rf.com/images/stockillustration/stockillustration1408/stockillustration140800075/31268100-indian-wedding-baraat-ceremony.jpg"></center><br>
</div><a href="http://blog.kanchankarai.com/2018/06/indian-lifestyle-wedding-procession.html#more"></a><div class="blogger-post-footer">This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.</div>Unknownnoreply@blogger.com0Dadar TT Circle, Dadar East, Dadar, Mumbai, Maharashtra 400014, India19.0180289 72.847643219.0170909 72.846382699999992 19.018966900000002 72.8489037tag:blogger.com,1999:blog-7455497761026200677.post-1958497794281515692017-11-08T07:30:00.000+05:302021-11-16T08:20:35.809+05:30माझं अमूल्य मत<div align="justify">रात्री १० च्या दरम्यान दिवसभर शिणलेला देह कधी एकदा बिछान्यावर टाकतो असं झालेलं असताना लोक Whatsapp वर २० मिनिटं पुरून उरेल एवढा लांबलचक लेख "भारत, मोदी, राजकारण, जनता" असल्या विषयांवर शेअर करतात आणि बहुमूल्य, अमूल्य वगैरे मत मागतात.<br>
<br>
राजकारण हा आपला प्रांत नाही, हे सांगूनही लेख वाचण्याची विनंती वारंवार केली जाते.<br>
<br>
का वाचावा मी तो लेख? मला माझ्या रोजच्या कामांमधून वेळ मिळत नाही आणि फुकटची डोळेदुखी मी का करून घ्यावी? तीही रात्री १० वाजता?<br>
</div><a href="http://blog.kanchankarai.com/2017/11/blog-post.html#more"></a><div class="blogger-post-footer">This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.</div>Unknownnoreply@blogger.com0